Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Amikor felkeresnek a szülők, segítséget kérve gyermekük súlyos beszédfejlődési problémájára, vagy azért, hogy oldjuk a tanulási nehézségeket, vagy csupán azért, hogy a tanuláshoz való hozzáálláson változtassunk, általában így kezdődnek a panaszos mondatok: - „Nem képes ...”

Nem. Valóban. Mert hiányzik a jártasság, a készség, ami képessé tehetné.

Az ismeretek elsajátításának, illetve gyakorlati alkalmazásának /műveletek/ két egymásra épülő szintje a jártasság és a készség.

• A jártasság szintjén végzett tevékenység bizonyos elemei automatizálódnak, más elemek viszont tudatosak (döntésigényes).
• Az automatizált és a tudatos lépések rendje a begyakorlás során állandósul, majd további gyakorlás után teljesen automatikussá, azaz készséggé válik.

Jártasság

A jártasság elágazó vagy hiányos (lefutású) algoritmusú tevékenység-elem a maximális begyakorlottság szintjén. Az elágazó lefutású jártasság a feladat megoldását biztosítja, vagyis a folyamat bizonyos pontján dönteni kell, hogy a cselekvés milyen irányba folytatódjék, korábbi tapasztalat nyomán milyen "lépés" szükséges. A hiányos algoritmusú jártasság a problémamegoldáshoz képez hátteret, itt a cselekvés folyamatában meg kell találni a hiányzó, a következő "láncszemet" a megoldáshoz, az eredményes befejezéshez.
/Dr. Poór Ferenc/

Köznapi értelmezése: valamely feladat megoldásában átmeneti szint az egyszerű tájékozottság és az automatikus szint között (Egyszerűsítve: tájékozott a megoldási módról, de még nem tudja automatikusan végrehajtani.)

Nagy József munkája nyomán a jártasság értelmezése:

az algoritmus szerinti feladatvégzés begyakorlottságának olyan szintje, amely az abszolút hibátlansághoz viszonyítva százalékban kifejezhető. (Egyszerűsítve: a tanuló a feladatvégzésben megközelíti a hibátlanságot, de még nem éri el sem a végrehajtás minőségében, sem időtartamában. A végrehajtás műveleteinek sorrendjét már jól ismeri.)

A jártasság kialakításának feltételei: jól megértett előzetes tudás, motiváló cél, az előzetes tudás szelektív felidézése (aktualizálása), a hiányzó tudás pótlása, megoldási terv kidolgozása és alkalmazása.

Vegyünk példaként egy mászó kisgyermeket. Nála az előzetes tudás a jobb és bal oldal tapasztalata, motiváló cél pedig a kiszemelt, elérendő tárgy. Hogy eljusson odáig, fel kell idéznie a mozgásformát, meg kell tanulnia az ellentétes oldali mozgást, végig kell gondolnia a legrövidebb utat a célig, majd el kell indulnia.

Készség

A készséget a "klasszikus pszichológiai" írások "az emberi tevékenység automatikus komponenseként" határozták meg.

A készség lineáris (egyenes) lefutású tevékenységelem a maximális begyakorlottság szintjén. A készség művelet végzésének feltételét jelentő személyiségjegy.

/Dr. Poór Ferenc/

A készség egy tevékenység gyakori ismétlődése révén ténylegesen automatizálódik, majd a cselekvés során tudatos felidézés nélkül funkcionál. (A készség szintjén működik például a számolási készség, az íráskészség vagy az olvasási készség stb.) Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai művelet elvégzéséhez (pl. szorzótábla) nem kell az ismeretet tudatosan felidézni, hanem az a tevékenység során automatikusan aktivizálódik, a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Az automatizált elemek megkönnyítik a munkát, mert tehermentesítik az idegrendszert (az odafigyeléstől) és így a tudat a feladat egészére, végcéljára koncentrálhat.

A készség a begyakorlottság maximális szintje.

Ezen a szinten tudunk legkevesebb energiával leggazdaságosabban tevékenykedni.

A készségek elsajátításának lehetséges útjai:

- analizáló-szintetizáló út: először a részmozzanatok begyakorlása, majd ezek összekapcsolása;

- globális tanulás: részmozzanatokra bontás nélküli begyakorlás (sokszori ismétlés);

- transzferális tanulás: gyakorlás kezdetben egyszerűsített helyzetben, majd átvitel a valóságos helyzetbe (transzferálás).

Képesség

A készségek, jártasságok és a tudás elemeinek egymásra épülő, egy adott időszakban legkiteljesedettebb összessége, a legteljesebb személyiségjegy-együttes.

Fontos tulajdonsága, hogy fejleszthető, hiszen a képesség nem az emberrel vele született, készen kapott valami, hanem a tevékenység, az élet során alakul ki, fejlődik. Ha egyszer kifejlődött (pl. a logikus gondolkodás képessége), új tartalmak esetében is funkcionál, tartósan megmarad! A képességek fejlődése azonban lassú, huzamosabb időn át történik.

Ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a személyiség vele született, öröklött és szerzett adottságaival és hajlamaival, valamint a személyiség struktúrájának olyan összetevőivel, mint az emlékezés, az emocionális (érzelmi) sajátosságok, a jellemvonások és az intellektuális tulajdonságok.

Így könnyen belátható, mennyire hosszú, összetett folyamat mire „képesek leszünk” valamire.

Antal Zsuzsanna ALTKÉP tanácsadó