Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Előző cikkeinkben szó volt az Alternatív Képességfejlesztésről és arról, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe e módszer alkalmazásánál.

Az alternatív képességfejlesztés a hagyományos képességfejlesztéstől tehát abban tér el, hogy az alternatív képességfejlesztő szakember azon képességek alkalmazására helyezi először a hangsúlyt, ami gyermeknek már elve jól megy. Ez a gyermek részére sikerélménnyel jár, ami növeli az önbizalmát, önértékelését és motivációját a tanulás irányába. Amikor az önértékelés a helyére került, akkor szépen lassan ennek holdudvarában lehet azokat a képességeket kialakítani, amelyek nem működnek megfelelően.

Az alternatív képességfejlesztés szempontjai:

• Figyelemben veszi, hogy milyen érzékszervi rendszerrel dolgozzuk fel az információkat: vizuálisan, auditív módon vagy kinesztetikusan.
• Melyik agyféltekénk működése domináns.
• Milyen a mozgásunk.
• Milyen traumák érhettek minket gyermekkorunkban.
• Milyen közegben kell tanulnunk: támogató vagy esetleg romboló.

Most először nézzük meg, hogy miképpen tudjuk megállapítani, hogy milyen érzékszerveket részesítünk előnyben amikor valamilyen információt „veszünk fel”.

Felhívom minden kedves olvasó figyelmét, hogy a cikkekben ismertetett gyakorlatok tájékoztató jellegűek. Nagyon hasznosak és jól alkalmazhatóak a hétköznapi életben, azonban speciális helyzetekben eltérő lehet az alkalmazásuk, ezért nehézség esetén célszerű alternatív képességfejlesztő szakember segítségét kérni, aki a helyzetnek legmegfelelőbb megoldás kiválasztásában tud segíteni!

Tehát az alternatív képességfejlesztés első lépcsőfoka, hogy megnézzük elménk milyen információkat szeret könnyedén befogadni. Van olyan ember, aki a vizuális információkat jegyzi meg nagyon könnyen, van aki a hallott (auditív) dolgokat rögzíti könnyedén és van olyan, aki mozgás közben szeret tanulni.

Az információ felvételének a módja nagymértékben befolyásolhatja a tanulási stílusunkat. Képzeljük el, hogy ha van valaki, aki hallás után tanul könnyedén és állandóan olvasnia kell, vagy vizualizáltatják vele a tanulni valót… Milyen kedve lesz neki a tanuláshoz és mit fog vajon megjegyezni belőle? Valószínűleg nagyon keveset, azt is nagyon keserves és hosszas tanulással. Ha ismerős a probléma, akkor lehet, hogy egyszerűen csak úgy kellene megválasztania az információ forrását, hogy az alkalmazkodjon az elméje működéséhez.

A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) a tanult anyag előhívásának megkönnyítésére ajánlja a tekintet irányok figyelembe vételét. Álláspontjuk szerint a vizuális képeket szeretnénk előhívni, akkor általában jobbra (konstruált képek) vagy balra (emlékezeti képek) felfelé nézzünk. Amennyiben hangokat idézünk fel, akkor könnyebben megy, ha jobbra (konstruált hangok), balra (emlékezeti hangok) vagy balra lefelé (belső párbeszéd) fordítjuk tekintetünket.

Kinesztetikus tapasztalatokat pedig a jobbra lefelé néző tekintet irány aktiválja. Ha tudni szeretnénk, hogy kódoláskor, tehát tanuláskor miképpen raktározzuk el az információkat, akkor meg kell kérnünk egy ismerősünket, hogy tanulás közben figyelje a szemmozgásunk.[1]

Az EDU-Kineziológiában kedvelt és agyintegrációra sokat használt szimbólum a fekvő nyolcas. Rajzoljunk egy fektetett A4-es lapra kb. 25-30 fekvő nyolcast középről felfelé indulva, majd nézzük meg alaposan.

Amennyiben a középső tengely fölött található a nyolcas nagy része, akkor vizuális (1. számú kép), ha a tengely alatt, akkor kinesztetikus (2. számú kép), amennyiben elnyújtott lesz a nyolcas, akkor pedig nagy valószínűséggel auditív (3. számú kép) típusú. [2] Azonban e módszer sem ad 100%-os bizonyosságot, mivel speciális helyzetekben másképpen működhetünk. Ezért szükséges a megfelelően képzett szakember, aki nem csak a kineziológiában jártas, hanem az alternatív képességfejlesztésben is.

1. számú kép (vizuális)

2. számú kép (kinesztetikus)

3. számú kép (auditív)

Feltétlenül szükséges lehet még különböző kérdésekkel tisztázni, hogy azt, hogy különböző helyzetekben milyen módon történik az adatok, az új ismeretek elsajátításának rögzítése. A hosszabb tesztsorból egy-egy példa:

□   Arra az információra emlékszem leginkább, amit olvasok, vagy leírva látok. (vizuális)

□   Legjobban úgy tanulok, ha meghallgatok valakit és megvitatom a témát. (auditív)

□   Jobban szeretem a gyakorlati feladatokat és az olyan tanulási anyagokat, amelyeket megfoghatok, mozgathatok. (kinesztetikus)

Ez már meghatározhatja azt, hogy milyen irányban induljunk el, amikor hatékonyabban szeretnénk tanulni, milyen módon kell magunknak vagy gyermekünknek tálalni a tanultakat.

Szeretettel várom kérdéseiket:

Gál Attila

[1] Joseph O’Connor & John Seymour: NLP

[2] Helga Baureis: Hatékony tanulás kineziológiával