Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

A szuggesztió olyan ideginger, mely az idegrendszeren keresztül hatást gyakorol az egész szervezetünkre. Szavak, gondolatok, képzetek útján kerül be elménkbe az inger, majd terjed tova az idegrendszer pókhálószerű szövevényében és alakítja, formálja testünket, egészségünket, körülményeinket.

Emil Coué módszere szempontjából kétféle szuggesztiót különböztetünk meg. Idegen szuggesztióról akkor beszélünk, amikor egy külső személy ad impulzusokat a beteg számára. Az idegen szuggesztió eredményessége nagymértékben függ a gyógyító személyiségétől, karizmájától. Valamint attól, hogy a terapeuta ki tudja e váltani a megfelelő érzelmi hatást a betegénél.

Meg kell jegyeznem, hogy az idegen szuggesztió Coué módszerének szempontjából nem azonos a hipnózissal. A hipnózis egy módosult tudatállapot, amiben a tudattalan élmények közvetlenül hozzáférhetővé válnak az orvos számára. Ezen élmények feldolgozásához feltétlenül szükséges szakképzett orvos jelenléte, aki segíti a folyamatot, és közbe tud avatkozni, ha szükséges. Ezért hipnózist kizárólag erre szakképzett orvos végezhet!

Idegen szuggesztiót azonban tulajdonképpen bárki végezhet a másik emberen. Amikor beszélgetünk, megosztjuk a véleményünket mással, amikor neveljük gyermekeinket, amikor rámosolygunk valakire, ha hatást akarunk gyakorolni társunkra óhatatlanul is szuggeráljuk őt. Azt szeretnénk, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen. A gyermek csokit szeretne kapni a boltban. Vágyától hajtva megkeresi a megfelelő eszközt, hogy rábírja a szülőt, vegye meg neki azt a csokoládét. Ha kell, sírva fakad és toporzékolni kezd, mire szülő, csakhogy a gyerek megnyugodjon, megvásárolja az áhított csokoládét. Mi ez ha nem befolyásolás? Amikor szomorú barátunkkal találkozunk, arra próbáljuk őt rávenni, hogy mondja el mi nyomja a lelkét. Ha a megfelelő vigaszt nyújtó szavakra lelünk, akkor barátunk megnyílik és megosztja lelki terheit velünk. Ha nem találjuk meg lelkéhez a megfelelő kulcsokat, akkor elképzelhető, hogy bánata tovább nő és rosszabb állapotba kerül. Az érzelmeket felszabadító gyógyító beszélgetésnek is vannak fontos szabályai, amit erre képzett terapeuták jól ismernek. Tehát az idegenszuggesztión belül is kétféle lehetőségről beszélhetünk:

1. Amikor erre szakképzett terapeuta, vagy orvos végzi a kezelést.

2. Ha spontán módon egymást közt, társas kapcsolatainkban szeretnénk hatást gyakorolni egy másik emberre.

Az autoszuggesztió, mely a módszer gerincét képezi azonban az idegenszuggesztió hatását is egy kicsit más nézőpontba helyezi. Az auto vagyis önszuggesztió nem mást jelent, mint önmagam számára adott olyan ingerek, amelyeknek a következményét szeretném az életemben megvalósulni látni.

Egy külső hatás (idegen szuggesztió) csak akkor válik számunkra valósággá és a másik ember elméje csak abban az esetben fogadja be, ha a befogadó a bevitt gondolattal azonosulni tud, vagyis elhiszi, magára nézve igaznak tartja. A porszívó ügynök célja, hogy meggyőzze potenciális vevőjét arról: terméke csodálatosan takarít és érdemes megvásárolnia, mert időt és pénzt takaríthat meg vele. Azonban ha a vevő valamilyen okból kifolyólag (pl: mert nem tetszik neki a porszívó, vagy az ügynök) nem tud azonosulni az ügynök céljaival, akkor a hatás elmarad és nem fog vásárolni a vevőjelölt.

A gyógyítással kapcsolatban az önszuggesztió nem mást jelent, minthogy olyan szavakat, gondolatokat, élményeket, képzeteketker essek magamnak, amiknek a megvalósulását a testi állapotom javítására tudom fordítani. Ezután a megfelelő technika alkalmazásával bejuttatom az elmémbe, hogy ott a mélytudatba jutva kifejthesse gyógyító energiáját.

Betegeim sokszor teszik fel a kérdést: Hozzájárulnak-e az érzelmek a betegségek kialakulásához? El lehet-e érni autoszuggesztióval, hogy kiegyensúlyozottabbak legyünk? El lehet-e tüntetni a félelmet?

A válaszom egyértelműen: igen. De mi az a titokzatos misztérium, ami körülveszi és ködös homályba burkolja az érzelmek testi és lelki hatását? Alaptörvény: a mélytudatba szuggerált gondolatok érzelmeket váltanak ki, amik ezután meghatározzák viselkedésünket.

Ezek az érzelmek határozzák meg tehát ezek után a viselkedésünket. Hogyan? Vizsgáljuk most meg egy példán keresztül, hogy a betegség által kiváltott érzelem, hogy képes megváltoztatni magatartásunkat. Ágnes gyerekként a téli hónapok hideg óráiban mindig sapka és sál nélkül közlekedett az utcán. Nem volt hajlandó felvenni bármilyen hideg is volt. Történt azonban, hogy egy rendkívül hideg decemberi fagyban torokgyulladást kapott, aminek következtében hosszú napokig nyomta az ágyat magas lázban fekve. A következő évben, amikor a hideg beköszöntött Ágnesben felidéződött a torokgyulladás fájdalmaz érzése, és magától nyúlt a sapkáért, sálért. A betegségtől való félelem érzése megváltoztatta a viselkedését.

Amikor tehát a betegségről gondolkodunk, ehhez a gondolathoz tartozó képzetek tolulnak fel mélytudatunk rejtekéből. A képzetek viszont mágnesként vonzzák magukkal azokat az érzelmeket, amik a korábbi tapasztalataink alapján hozzátapadtak emlékeinkhez. Ezt nevezzük az adott képzet érzelmi összetevőjének. Ez az érzelmi összetevő azután rendkívül fontos szerepet tölt be majd a betegség kialakulásában, vagy éppen a gyógyításban.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az autoszuggesztióként kapott szavak, gondolatok, képzetek, magukkal hozzák a hozzájuk kapcsolódó érzelmi összetevőjüket is. Együtt fejtik ki hatásukat az idegrendszerünkre, amelyen keresztül megbetegítenek, vagy éppen gyógyítanak. A mi célunk az, hogy olyan ingereket keressünk magunknak, melyek a gyógyítás irányába mozdítják el az idegrendszerünk működését.

A Coué módszer kapcsán csak olyan kidolgozott gyakorlatok kerülnek ismertetésre, amelyek emberek ezreinél már jól beváltak. Egyéni különbségek azonban előfordulhatnak.

A személyre szóló gondolatok kiválasztásának technikáit a Gyógyító agy c. könyv tartalmazza, melyet honlapunkon megrendelhet.

Gál Attila

www.egyensulyert.hu