Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Az izmok a test kommunikációs rendszerének részei. Az izomból az üzenetek a gerinccsatornába, majd az agyba futnak, ahol az agy értelmezi az impulzusokat, feldolgozza, majd választ küld vissza, így késztetve az izmot működésre.

A mozgás idegrendszeri irányításának (proprioceptív működés) követelménye, hogy az agy folyamatos visszajelzést kapjon az izom állapotáról: feszített, most alakul ki a feszítettség vagy az már tartós. Ezt az izomorsó és a Golgi-féle ínorsó érzékeli. Az izomorsó az izom megnyúlását detektálja, míg a Golgi-féle ínorsó az izom aktív feszülését jelzi (Thie, 1996.). Természetesen egyéb receptorok is találhatók testünkben, melyek hatással vannak mozgásunkra (pl.: bőrben). Ezekből az érzékelőkből jut el az információ a gerincvelőbe, az agytörzsbe, az agykéregbe és a kisagyba, és ezen jelzések alapján kontrollálja agyunk az izmok működésén keresztül  mozgásunkat (Abrahams, 2002.).

A mozgás rendszerének idegrendszeri irányításának szerveződése kettős (Szentágothai, 1977.):

• hierarchikus és
• mellérendelt. 

A hierarchikus irányításban résztvevő rendszerek feladatai:

• agykéreg: akaratlagos és tanult mozgások irányítása,
• agytörzs: egyenes tartásért felel, légzés, szívműködés szabályozása,
• gerincvelő: egyes motoros funkciók (pl.: egyszerű reflexek)  gerincvelői szinten rögzülnek, és ezek működésének irányítása történik gerincvelői szinten.

Az agykéreghez a talamuszon (Abrahams, 2002.) keresztül jut el az információ az izmokban és a bőrben található receptorokból. A talamusz az agy közepén helyezkedik el és a szagingeren kívül minden érzékszervből érkező információ áthalad rajta, mielőtt eléri az agykéreg specifikus területét.  Sok feladata között a mozgás szempontjából most az emlékezettel, az érzelmekkel és az akaratlagos mozgásokkal kapcsolatos funkcióját emelném ki. Amikor egy mozgást kivitelezünk, akkor a folyamatban részt vevő izmok receptorai felől jelzés érkezik a talamuszon keresztül az agykéreg megfelelő területére. A talamusz pedig bekapcsolja a mozdulathoz korábban rögzült érzelmeket, ami pedig befolyásolja a mozgás kivitelezését. Például ha egy autós balesetet követően a baleset stresszének élménye rögzül, akkor a legközelebbi alkalommal már a kocsiba való beülés mozgássora kiváltja a stresszt és blokkolja a vezetési képességet.

A mellérendelt irányítás során:

• a basalis ganglionok: főleg a motivációs és emocionális mozgások szabályozásában vesznek részt, de kapcsolódnak a memóriához is,
• a kisagy: az agy más részei által kezdeményezett mozgások összehangolását végzi, az egyensúlyt szabályozza, felel az egyenes tartásért. Fontos szerepet tölt be a célvezérelt mozgásban. 

A hierarchikus irányítás során (Szentágothai, 1977.) a felsőbb szintek képesek beleszólni az alsóbb szintek működésébe például a járás alapmintázata gerincvelői szinten rögzült automatizmus, ezért a kriminalisztikában alkalmazzák egyedi azonosításra. De ha nagyon összpontosítok, akkor  képes vagyok befolyásolni a járásomat. Azonban ez nagy energia befektetést igényel a testtől, ezért egyáltalán nem vagyunk képesek tartósan figyelni rá és a szervezet egy idő visszatér az energia takarékos rögzült minta alkalmazására.

Tulajdonképpen ez érvényes az írás folyamatára is, bár ennek során a felsőbb szintek is szerepet kapnak (Galambos, 2002.). A tanulás során még nagy összpontosítást igényel, hogy ki tudjuk alakítani a betűformákat, majd miután rögzült a forma alkotás automatikussá válik és nehéz befolyásolni, eltorzítani. Illetve a tanult mintától való eltérés csak időleges lehet, mivel ez túl nagy energia befektetést igényel a testtől. A talamusz pedig szerepet kap a mozgáshoz kapcsolódó érzelmek kidolgozásában és a mozdulat kivitelezése közben bekapcsolja az agy által korábban a mozdulathoz rögzített érzelmeket is. Ezért mondható, hogy az izmaink tárolják az emlékeinket.

Izomtesztelés során az idegrendszeren keresztül kapunk visszajelzést arról, hogy egy bizonyos ingerhez milyen töltésű emlék kapcsolódik. Negatív érzelem esetén az izom működését az agy lekapcsolja és az elgyengül, míg pozitív érzelem esetén az izom továbbra is erősen tartani fog.

Tulajdonképpen nem mást, mint az idegi áramköröket vizsgáljuk, az izomtól az agyig és az agytól az izomig. Így kaphatunk információt arról, hogy bizonyos funkciók energetikailag megfelelően működnek - van-e stressz a rendszerben - vagy nincs. Megfelelő működéskor az izmok bekapcsolt (tart), stressz esetén lekapcsolt (elgyengült) állapotban vannak. Az agyféltekék feladataiból adódóan szükség van arra, hogy mindkét karon végezzünk vizsgálatot azért, hogy mindkét agyféltekéből információt nyerjünk.

A kineziológia energetikai alapját a Hagyományos Kínai Orvoslásban (HKO) alkalmazott meridiánok adják. A meridiánok nem mások mint csatornák (Simoncsics, 2003.), energia pályák, melyek pókhálószerűen behálózzák testünket. E pályákon kering folyamatosan a Qi (ejtsd: Csí) vagyis az életenergia. Egymással és a hozzájuk tartozó fő szervvel is szoros összeköttetésben állnak. 12 páros (mindkét testfelünkön megtalálható) főmeridián és 2 páratlan (csak egy van belőle és nem kapcsolódnak szervhez) meridián található testünkben.

A meridiánok közvetítik az információkat az egyes szervektől a többihez valamint egyes meridiánoktól a többi meridiánhoz.

Az idegrendszerrel való összevetése úgy lehetséges, hogy egy bizonyos működési forma, minőség egy meridiánhoz kötött, mint ahogy az agyban egy bizonyos specifikus terület irányít egy-egy funkciót.

A modern nevét (Simoncsics, 2003.) Soulié de Morant – Franciaország volt kínai nagykövete – adta a térkép mintájára, de a kínai megfogalmazás ennél sokkal több. Olyan vékony „valami”, ami a megfelelő mederbe tereli az energiát, ami információt, impulzusokat továbbít. A meridián nem zárt csatorna, hisz az energia mindenütt jelen van, de leginkább ezen pályák mentén szeret áramlani.

A meridiánoknak két ága van:

-          A külső ág ellátja a meridián lefutása mentén a testrészeket (izmokat, inakat, csontokat) energiával. Közvetlenül a bőr alatt halad és az akupunktúrás pontokban lép a bőrfelszínre.

-          A belső ág a meridiánhoz tartozó fő szervet köti össze a testfelszínnel, így ellátja annak minden sejtjét energiával, de kapcsolódik más meridián belső ágaival is.

Goodheart (Thie, 1996.) kutatásai során megállapította, hogy egy-egy izomhoz egy-egy meridián kapcsolódik, melyek között kölcsönös kapcsolat van. Amennyiben egy izom meggyengül, akkor a hozzá kapcsolódó meridiánon is megváltozik az energiaáramlás: elakad, pang vagy túlenergiás lesz. Ha egy meridiánon megváltozik az energiaáramlás, akkor ez a változás hatással lesz a hozzá kapcsolódó izomra is. Az izom vagy túl feszessé válik, vagy elgyengül és elveszíti tartását. Mivel egy bizonyos minőség mint pl. egy érzelem is egy speciális meridiánhoz kötött, ezért a meridiánokon való energetikai kezelés alkalmával kezeljük a hozzá kapcsolódó érzelmi problémákat is.

A kineziológiai kezelések során a problémától függően különböző technikákkal kezelik az izmokat vagy a meridiánokat. Mivel az izmok kapcsolatban vannak a meridiánokkal és az idegrendszerrel, így a kezelés hatással lesz az idegrendszeren keresztül az agyműködésre, az érzelmekre és viselkedésre is.

Például a Supraspinatus (Lapockatövis feletti izom) a központi meridiánnal áll kapcsolatban (Thie, 1996.), mely a különböző agyi tevékenységekhez biztosít energiát. Túlzott szellemi munka esetén a vállak fájdulnak meg először, blokkolt lesz a váll, a nyak és megfájdul a fej. Ennek az izomnak a fájdalma azonban már kihat az írásunkra is, és hatása megjelenik az írásképben is. Az izom kezelésével az energia áramlás ismét felszabadul, a fájdalom megszűnik és az íráskép is „felszabadultabb” lesz.

Gál Attila

Irodalomjegyzék

• Galambos Katalin: A kézírás anatómiája és pszichofiziológiája, Variant Média Kiadó, Budapest, 2002.
• Dr. John F. Thie: Gyógyító érintés, Polgár Kiadó, 1996.
• Kim Da Silva – Do Ri Rydl: Kineziológia, Dunakönyv Kiadó, 1994.
• Dr. Simoncsics Péter: Az akupunktúra csodája, Lunarimpex Kiadó, 2003.
• Peter Abrahams: Az emberi test atlasza, GABO, 2002.
• Szentágothai János: Functionalis anatomia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977.