Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Az edukineziológiai (Edu-K) program keretein belül tanított folyamatok Dr. Paul Dennison (Dennison, 2005.) és munkatársainak klinikai kutatásain alapulnak. A balanszfolyamatok nagy részét ő fedezte fel körülbelül 20 évig tartó munkája eredményeként, melynek során a tanulási nehézségek okaival és kezelésével foglalkozott.

1975-ben kiemelkedő kutatási eredményei elismeréseként Dennison megkapta a Dél-Kaliforniai Egyetem Phi Delta Kappa díját. Kutatásainak témája a korai olvasáskészség és a belső beszéd kapcsolata volt. Doktori tanulmányait tantervfejlesztés és kísérleti pszichológia szakokon végezte a Dél-Kaliforniai Egyetemen.

1978-ban Dr. Dennison és Dr. Tyler megalkotott és kivitelezett egy olyan követéses kutatási programot, melynek tárgya a mozgás és a tanulás kapcsolata volt. 1979-ben Dennison elvégezte a Touch for Health kurzust, és megkezdte az Edu-K program kifejlesztését. Első könyve, a Switching On 1980-ban jelent meg. 1982-ben alakította ki a laterális behangolás mozgás sorát. A különböző tanulási stratégiákat tanulmányozva megfigyelte, hogy a középvonal keresztezésének milyen jelentősége és hatása van az agyra (Dennison, 2005.). Ahhoz azonban, hogy minden tanuló részére pozitív hatást fejtsen ki a mozgás be kell iktatni az azonos oldali vagy homolaterális mozgást is.

Az EDU-K lényege

Az edukineziológia szó jelentése: tanulás természetes mozgástapasztalatokon keresztül. Minden edukineziológiai módszer alapelve, hogy a tanulás csak akkor értelmes, ha a „működő énben” integrált, azaz a tanulás akkor teljes és integrált, ha az elsajátított információ mind most, mind a jövőben elérhető, alkalmazható az egyén számára. A tanulás ilyenkor másodpercek alatt megtörténik. Az új információkat megragadja az agy, összehasonlítja a már megtanultakkal és beilleszti a meglévők közé, így az pillanatok alatt a személyiség részévé válik. Az edukineziológia (Dennison, 2005.) többek között olyan mozdulatok alkalmazását is jelenti, melyek alkalmassá teszik az agyat arra, hogy optimális módon tárolja és tegye előhívhatóvá az információt. Mindemellett segít abban is, hogy a teljes elme-test rendszer újratanulja azokat a folyamatokat, melyek könnyebbé és hatékonyabbá teszik működését. Ehhez elengedhetetlen a tapasztalat, ami lehetővé teszi, hogy ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is megjelenjen az új tudás.

Célja tehát: a mozgáson keresztül visszaadni a tanulónak a tanulás örömét, és hogy a tanulás folyamata integrált, automatikus legyen, azaz az új tananyag könnyen beilleszkedjen a már meglévő tudásba és az előhívás se okozzon stresszt.

Brain Gym^®

A Brain Gym^® nem más (Dennison, 2005.), mint az Edu-K egyszerűsített változata olyan személyeknek, akik vagy tanulási nehézségekkel küszködnek, vagy olyan gyerekekkel/felnőtekkel foglalkoznak, akik számára a tanulás kihívást jelent (pedagógusok, szülők …).

Dennison megfigyelései és kutatásai azt igazolták, hogy a probléma általában a középvonalon keletkezik. Stressz hatására nem jut át az információ egyik agyféltekéből a másikba. A középvonal, a corpus callosum (kérges test) ilyenkor a gát szerepét tölti be. Ahhoz, hogy hídként álljon képességeink kiterjesztése érdekében Dennison megalkotta a laterális behangolás gyakorlat sorát. Két agyféltekénk eltérő feladata, funkciója miatt ahhoz, hogy integrált aggyal tudjunk tanulni szükség van mindkét agyféltekénkre.

Jobb és bal agyfélteke feladatai

Az írás szempontjából (Dennison, 2009.) a bal agyféltekés gyerek – ez az az agyfélteke, amivel észreveszi a részleteket és a hibákat – lehet, hogy helyesen ír, de nem tud sokat írni, mert nem lesznek kreatív gondolatai, mivel hiányzik a jobb agyfélteke kreativitása. Míg egy jobb agyféltekés gyermek lehet hogy sokat ír, vannak ötletei, de az hibáktól fog hemzsegni, mivel hiányzik a bal agyfélteke részleteket meglátó képessége.

A Dennison-féle Laterális Behangolás (DLB) alapja az (Dennison, 2005.), hogy az agyi munka szempontjából két fontos mozgási formát különböztetünk meg. Vannak mozgások, amelyek nem kondicionált reflexeket hívnak elő. Ezek azok a mozgások, melyek középvonal keresztezéssel járnak.

A mozgások másik típusa olyan mozdulatok, amelyek kondicionált cselekvést és reakciókat hívnak elő, és ezek nem járnak középvonal keresztezéssel. Azt a következtetést vonta le, hogy minden egyes mozdulatnak van megfelelő agyi reakciója.

A középvonal keresztezők magas agyi fokozatot, míg a homolaterális mozdulatok alacsony agyi fokozatot eredményeznek. Azt találta, hogy azok a gyerekek, akikre ráaggatták a „tanulási nehézséggel küzdő” címkét nem mutattak agyi reakciókat bizonyos középvonal keresztező mozgásoknál. Mit jelent ez a két mozgás az agy szintjén?

Középvonal keresztező mozgások a tevékenységgel, mozgással, cselekvéssel járó stratégiákat aktiválják. Integrálják a mozgást és gondolkodást, így lehetővé teszik, hogy ugyanabban az időben képesek legyünk mozogni és gondolkodni. Ha egy tevékenység ismert és automatikus és közben gondolkodni is kell, akkor ez az intellektuális tevékenység nem állíthatja le a mozgást. Például felelés közben fel kell állni. Ha ez a mozgás már blokkot eredményez (mert stressz, negatív érzelem kapcsolódik hozzá, amit a talamusz a mozgás ekezdésekor automatikus „szállít”), akkor ez esetben az embernek nehézséget okoz megszólalni, kifejezni a gondolatait. Ilyenkor van az, hogy a gyerek még előző este fel tudta mondani otthona  szülőknek a tanultakat (biztonsáos környezetben volt, nem okozott stresszt), de az iskolában már képtelenné vált a megszólalásra.

A homolaterális (azonos oldali) mozgás inkább a küszködés reakcióját kelti életre. Van mozgás és gondolkodás is, de ezek egymástól elkülönülnek. Ahhoz, hogy a gondolkodásunk folytatódhasson, abbahagyjuk a mozgást. Ilyenkor a mozdulat „lefagy” és képtelenné válunk megmozdulni, vagy ellenkezőleg mozgás közben képtelenné válunk a gondolkodásra. Például sétálás közben beszélgetünk és amikor szólni akarok meg kell állni, hogy elmondhassam amit szeretnék. Ilyenkor a mozgás és a gondolkodás elkülönül egymástól, nem képes összhangban együttműködni. Ez utal az agyi tevékenység blokkjára. Nem képes az agy összehangolni a mozgást a gondolkodással és csak egyoldalúan vagyunk képesek tevékenykedni. Mindez meglátszik a gondolkodásunkon, az érzelmeinken és a viselkedésünkben is.

A Brain Gym^® alapvetően a tanulási problémák korrigálására szolgáló balanszokat, gyakorlatokat tartalmaz azonban feltételezem – és ez a szakdolgozat vizsgálódásának a tárgya is – hogy a képességfejlesztő gyakorlatok az agyműködés integrálásán keresztül hatással vannak-e a személyiségünkre is. Így a gyakorlatok képesek-e befolyásolni viselkedésünket, gondolkodásunkat és érzelmeinket is.

Gál Attila

Irodalomjegyzék

• Dr. Paul Dennison: Haladó Edukineziológia: Az intelligencia 7 dimenziója (jegyzet), Alterna Kft., Budapest, 2005.
• Dr. Paul Dennison: Brain Gym^Ò (jegyzet), Alterna Kft., Budapest, 2005.
• Dr. Paul Dennison:  Észkapcsoló agytorna, Agykontroll Kft., Budapest, 2009.
• Dr. John F. Thie: Gyógyító érintés, Polgár Kiadó, 1996.
• Kim Da Silva – Do Ri Rydl: Kineziológia, Dunakönyv Kiadó, 1994.
• Dr. John Diamond: Your body doesn’t lie; Warner Books; New York, 1980.