Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

1. A Jóga lényege:

Ha meg kellene határoznunk a jóga lényegét, azt mondhatnánk:

VISSZATALÁLÁS ÖNMAGUNKHOZ.

A jóga segítségével megismerhetjük magunkat, határainkat és kiterjeszthetjük azokat. Mindeközben felismerjük téves önazonosításunkat, hogy kik nem vagyunk és így találunk vissza önmagunkhoz.

Nyugaton, ill. a laikusok különféle kicsavart testhelyzetek gyakorlásával azonosítják a jógát. A jóga jóval több, mint testtartások gyakorlása. A jóga egy út, egy életforma, ami visszavezet önmagunkhoz, segít ráébreszteni, hogy kik vagyunk valójában.
Sokak számára meglehetősen homályos és megfoghatatlan célnak tűnhet valódi önmagunk megtalálása a kezdetekben. Könnyebben juthatunk és érthetjük meg ezt a törekvésünket, ha olyan dologba kapaszkodunk, ami megfogható és nyilvánvaló. És ez a saját testünk. A jógagyakorlatok során a saját testünkből, légzésünkből kiindulva haladunk az ismeretlen felé, egyre jobban és mélyebben megismerve önmagunkat és az egész létezést.
A jóga nem a szenvedés útja.

2. A jóga hatásai

 A jóga hatása sokrétű, minden szinten hat és a szintek pedig hatnak egymásra. Készülj fel arra, ha elkezdesz jógázni, elkezdesz változni és elkezd az életed is megváltozni. A változás mértéke és gyorsasága pedig csak tőled függ. Tőled, hogy mennyire vagy nyitott az új dolgok befogadására és a régi dolgok elengedésére. Az egész út kinyílásból, elengedésből és tudatosításból áll.

A jóga hatása a spirituális fejlődésre:
Az elménk folyton a múltban, vagy a jövőben kalandozik, de soha sem a jelenben létezik. De a test azonban mindig a jelenben él. Ezért a hatha-jóga gyakorlatok során figyelmünket a testünkre irányítjuk, visszahozzuk figyelmünket a testünkbe ekkor csapongó gondolataink megszűnnek hisz figyelmünk visszakerül a jelenbe, amibe a testünk is létezik. Ez az egyik oka a jóga frissítő hatásának: pillanatokra is, de eljuthatunk abba az állapotba ahol csak is az adott pillanat létezik számunkra. A hatha-jóga ezáltal segíti elő a test-tudat fejlődését.

A testhelyzetek előkészítik a gyakorlót a meditációra. De nem csak előkészítik, hanem a tanítvány megérik rá. A testhelyzetek gyakorlása során a gyakorló eszmél rá, hogy többről van szó, mint testhelyzetek gyakorlásáról.
A testhelyzetek gyakorlásánál a figyelmünket a testünk különböző részeire, visszük. Figyelünk arra, hogy minden egyes testrészünk, izmunk helyesen álljon, figyelünk arra a pontra ahol leginkább feszül, figyelünk a légzésünkre, a testzárakra. Ezzel megtanulunk fókuszálni, koncentrálni magunkba mintegy bevezető a tudati gyakorlatokhoz hisz megvalósul a befelé figyelés és ezzel figyelmünket, elménket visszahozzuk a jelenbe.

A fizikai test fájdalmai, feszültségei elhomályosítják, megakadályozzák a belülről jövő jelek érzékelését és felismerését. Az egészséges, laza, feszültségmentes test viszont megkönnyíti a befelé figyelést, és azt, hogy mélyebbre lehessen menni így önmagunkban.

A jóga hatása az energia rendszerre:
A jóga másik hatása, hogy a gyakorlatok során a testben lévő láthatatlan energiacsatornákat a nádikat és az energiaközpontokat a csakrákat aktivizálja, harmonizálja az energia elakadásokat vagy energia többleteket feloldja. Az egész energia testben lecserélődik az energia, a régi elhasznált energiától a gyakorló megszabadul és új, friss energiával töltődik fel a test. Ez a másik oka a jóga frissítő hatásának.

A jóga hatása a fizikai testre:
A mentális feszültségek és a hibás testtartások miatt az izmok megrövidülnek, összehúzódnak. A rossz testtartások esetén az egyik izomcsoportnak meg kell feszülnie, ahogy próbálja visszahúzni, visszaállítani a testrészt a középpontba, a helyes tartásba. A másik izmok, amelyek feladata az ellentartás lenne, azok pedig elgyengülnek a kevés használattól. Ezért feszült izmokat nyújtani és lazítani, az elgyengült izmokat pedig erősíteni kell.

A testtartások és fizikai állapotok kapcsolatban állnak a személyiséggel és az érzelmekkel. Gondoljunk csak ilyen emberekre. A TESTTARTÁSA A TUDATÁPPAPOT!

A jóga hatása a mentális és érzelmi világunkban:
A kialakult rossz testtartások az érzelmi állapotban is változást okoznak hisz kapcsolatban állnak az érzelmekkel, az elfojtott emlékekkel és a fel nem dolgozott mentális emlékek és érzelmek lenyomatot hagynak a fizikai testben is.
A rossz testtartás javításával, a fizikai probléma megszüntetésén való munkával párhuzamosan/egyidejűleg a mögötte meghúzódó mentális és érzelmi problémán is kell dolgozni, mert különben tartós eredményt nem érhetünk el. 

3. A jóga szó jelentése:

A jóga szó szanszkrit eredetű, a „judzs” szóból ered és jelentése: „egyesíteni, összekötni, csatlakoztatni”.
Patandzsali a Jóga-szutrában a CSITA-VRITTI-NIRODHA kifejezéssel határozta meg a jógát, ami „tudatrányitást, összpontosítást” jelent vagy fordithajuk a „tudatfolyamatok legyőzésének” is.

4. A jóga története:

A jóga története az idők homályába vész. Az első tárgyi emlékeket i.e. 4000-ből, a dravida nép civilizációjából kerültek elő jógi pózban ülő szobrocskák és pecsétek formájában. Így valószínűsíthető, hogy már akkor fontos szerepet játszhatott a jóga a dravidák életében, mint mozgás- és filozófiai rendszer.

A jóga az ősi Indiában nem a tömegeknek szólt. Minden jógi csupán néhány tanítványának adta tovább tudását, az indiai emberek többsége sohasem került kapcsolatba a jóga tanításaival.

Az első írásos művet a Jóga-szutrát, Patandzsali készítette a jógáról 2500 évvel ezelőtt. Az általa megalkotott astanga-jóga rendszere nyolc fokozatból áll. Ezek a következők: 

1.  Jáma (tilalmak vagy az elvetés elvei a helyes megkülönböztetés alapján)
- ahimszá – nemártás elve
- szatjá – az igazsághoz való ragaszkodás elve
- asztéjá – a lopástól való ragaszkodás elve
- brámacsárja – „tanítványság”, a mértékletesség vagy önmegtartózkodás elve
- aparigrahá – a birtoklásvágytól való tartózkodás elve

2. Nijáma (előírások vagy az elfogadás elvei az azonosság elvei alapján)
- szaucsa – a tisztaság elve
- szamtósza – a megelégedettség elve
- tapasz – az aszkézis vagy akaraterő elve
- szvadjája – az önképzés elve
- isvara pranidhána – az Istennek való önátadás elve

3. Ászana (testhelyzetek, a fizikai test felkészítése)

4. Pránájáma (légzőgyakorlatok, az energetikai test felkészítése)

5. Pratjáhára (az érzékek visszavonása, az érzékek feletti uralom megszerzése)

6. Dháraná (koncentráció, az összpontosítás képességének elsajátítása)

7. Dhjána (meditáció, az „én” képzeten való felülemelkedés gyakorlása)

8. Szamádhi (transz állapot, az egységbe való visszakerülés állapota)

A Patandzsali által magalkotott nyolcas út nem feltétlenül egymást követő sorrendben nyilvánulnak meg a gyakorló életében, csupán a hangsúly tér el az egyes tagok között. Valósában mindig, mindegyik jelen van, csupán a figyelmünket fordítjuk erőteljesebben valamelyikre.

Saját korlátaink akadályoznak meg valódi önmagunk felismerésében.

5. A hatha-jóga:

A hatha szó a „ha” a nap és a „tha” a hold szavakból tevődik össze. vagyis az ellentétes hatások egyensúlyának megteremtésére utal. Ez az irányzat az erőfeszítés és ellazítás kettősségére épít, mert hite szerint az abszolútummal való egyesülés erőfeszítés eredményeképpen jöhet létre.
Tehát a jógának az az ága, amely a testhelyzeteket alkalmaz az izmok és inak nyújtására, erősítésére.

A testhelyzetek előkészítik a gyakorlót a meditációra. De nem csak előkészítik, hanem a tanítvány megérik rá. A testhelyzetek gyakorlása során a gyakorló eszmél rá, hogy többről van szó, mint testhelyzetek gyakorlásáról.

Célja a test és ennek nyomán a lélek megtisztítása. Ehhez használja az:

- ászanákat vagyis testtartásokat,
- mudrákat vagyis kéztartásokat,
- pránájamát vagyis a kontrollált légzést,
- kirját vagyis a test megtisztításának technikáit.

A hatha-jóga leggyakoribb irányzatai:

- Astanga vinyásza-jóga
- Iyangar-jóga
- Szatjananda-jóga
- Kundalini-jóga
- Bikram-jóga
- Shivananda-jóga
- Himalája-jóga
stb.

A jóga fajtái:

Bhakti-jóga

Hatha-jóga

Mantra-jóga

Karma-jóga

Laja-jóga

Rádzsa-jóga

Tantra-jóga

Kiss Tamás Benedek

06 20 353 9515

Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.