Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Érintésterápiák

Mindannyian ismerjük a melegség, a közelség és az érintés iránti vágyat, azt a vágyat, amely nem a puszta kéjről szól. A pszichológusok szerint a bőrkontaktus fontosabb a szexnél. "Az értintés hiánya sokkal  súlyosabb lelki zavarokat okoz, mint a szex hiánya – állítja Doris Wolf  német  pszichológus - Sok ember, aki szexuális problémák miatt kér segítséget, tulajdonképpen csak a gyengédség hiányától szenved." Ezzel a nézettel és tapasztalattal nem áll egyedül.

Stanley Jones, a coloradói egyetem kommunikációprofesszora  is  megerősíti, hogy "a testi kontaktus szükséglete mindig jelen van, de sajnos ezeket  az impulzusokat gyakran elnyomják a társas élet szabályai". A nyilvánosság előtt egy rövid kézszorítással vagy puszival  jelezzük  szimpátiánkat.  Stanley Jones megállapította, hogy a nők naponta  mindössze  12x  merik  kinyújtani  kezüket,  hogy  valakit megérintsenek.  A  férfiak  8x  engedelmeskednek  az  érintés  iránti vágynak. Angliára  és  Németországra is – és valószínűleg hazánkra is – igaz, hogy a testnek és léleknek egyaránt jót tevő érintést túl kevésszer alkalmazzák.

Nézzünk az érintés mögé! Milyen mechanizmusok állnak az érintés hátterében? Mitől oly fontos számunkra? Mit okozhat a hiánya?

Az érintés fizikai oldala

Az emberi testet 1.5-2 négyzetméter összefüggő külső takaró alkotja. Mivel az idegvégződések itt helyezkednek el,  ezért a bőr képes érzékelni a tapintási ingereket, a nyomást, a hőmérséklet változást és a fájdalmat. A bőr 1 cm²-én 25 szenzor közvetíti tapintási ingereket, 0-3 érzékeli a hőt, 6-23 érzékeli a hideget és 100-200 fájdalomérzékelő szenzor található. Az érzékeny ujjhegyeinkben és az erogén zónákban (ide tartozik a láb és a karhajlatok is) még ennél is nagyobb az érzékeny pontok sűrűsége.

Sok - főleg keleti - kultúrában már régóta hasznosítják ezt a tudást. Balin például fejfájás ellen nem az Aszpirinra esküsznek,  hanem a fejmasszázsra. Japánban a shiatsu masszázst, Kínában az akupresszúrát, akupunktúrát vetik be például fogfájás, hátfájás vagy feldagadt ízületek ellen. Thaiföldön pedig thai masszőrők kínálják a gyógymasszázst szentélyekben, kolostorokban, vagy az utcákon.

"Egy  finom  masszázs az idegpályákon keresztül bírja rá az agyat, hogy endorfint juttasson a vérbe - magyarázza Russ Beasly, a New York-i Svéd Masszázs Intézet egyik igazgatója a hatást - Ezeknek a hormonoknak köszönhetően kerülünk nyugodt,  transszerű állapotba." Ugyanilyen jótékony hatása van minden intenzív érintésnek. Megfigyelték, hogy műtétre váró betegeknek sokkal nyugodtabb és rendszeresebb volt  a  pulzusuk, ha egy ápolónő  fogta  a kezüket, vagy simogatta a homlokukat.

Mitől egyedi a tapintás?

A testfelszín valamely részének ingerlésére  a bőr, illetve a benne lévő receptorok ingerületbe jönnek, majd ez az információ különböző idegpályákon keresztül a szomatoszenzoros kéregbe jut ahol reakciót vált ki, azaz válaszolunk az ingerre. Minden az érzékszervek felől érkező információ áthalad a thalamuson (kivéve a szagingert) mielőtt eléri a szomatoszenzoros kéreg területét. A thalamus sok funkciója között az egyik hogy itt kapják meg az érző ingerületek a szubjektív érzelmi szinezetüket, azaz az ingerhez tartozó egyéni érzelmi jelentésüket. Ha például valaki kiskorában sok pofont kapott, akkor nála az érintéshez fájdalmas élmény fog kötődni és nem fogja szeretni ha megérintik. Mint tudjuk a pofon nem más, mint egy gyorsan elcsattant simogatás.

Az érintés érzelmi, szociális, pszichológiai okból is nagyon jelentős szerepet tölt be

Életünk első három évet úgy is szokták nevezni, hogy “ölelj meg” korszak. Ebben az időszakban rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű ölelést kapjon a gyermek annak érdekében, hogy bizonyos idegpályák megfelelően fejlődjenek ki. A spinotalamikus pálya jellemzője, hogy simogatás, nagyobb felületen történő érintés aktiválja, és emocionális válaszokat hív elő. Mivel ez az ősibb, jelentősége az élet korai szakaszában van és nyitottabb, jobb agyféltekés dominanciás állapotot idéz elő. A lemniszkális pálya az idegrendszer érésével fejlődik ki, és szükséges hozzá a spinotalamikus pálya megfelelő ingerlése gyermekkorban. A testi érzések megkülönböztetésére szolgál.

A miami és a washingtoni egyetemen végzett vizsgálat keretében  koraszülött csecsemőket  naponta háromszor negyed órán keresztül masszíroztak. Ennek eredményeképpen gyorsabban nőttek és súlyuk majdnem ötven százalékkal többet gyarapodott azokhoz a társaikhoz képest, akik egész nap  az  inkubátorban  feküdtek.  A masszírozott bébiknél az idegrendszer is hamarabb kifejlődött. Ezek a csecsemők  aktívabbak voltak a többi koraszülöttnél, és élénkebben reagáltak az arcokra vagy a csörgő hangjára. Átlagosan hat nappal előbb engedték haza őket a kórházból. Emellett azok a babák, akiket életük első hat hónapjában sokat simogattak, bőven volt részük testi kontaktusban, szellemileg egyértelműen fejlettebbek voltak azoknál a társaiknál, akiket kevesebbet simogattak.

Harry  Harlow  amerikai  pszichológus (1966) tézise szerint az érintés iránti éhség jóval  erősebb, mint a táplálék iránti szükséglet. Kísérleteiben két drótból készült  műanyával  nevelt  emberszabású  majom kicsinyeket. Az egyiket puha szőrrel borította be, a másik tar volt, ennek viszont volt egy táplálékforrása, amiből a majom bébi táplálkozhatott. A   majom kicsinyek  választhattak, hogy melyik pótanyához közelednek. A kutatók legnagyobb meglepetésére a szőranya nyújtotta vígasztalást választották, s inkább éheztek, illetve csak akkor mentek a tejesüveg közelébe ha nagyon éhesek voltak. Harlow kísérleteinek másik nagy tapasztalta az volt, hogy az érintés megvonása gátolja a növekedést és a társas fejlődést.

Kamasz korban már nincs akkor igény az érintésre, de mégis fontos. Iránya a szülői érintésről áttevődik az ellenkező nemhez kapcsolódó érintésre, így járul hozzá a megfelelő párkapcsolat kialakulásához. A szülői ölelési vágyakat ebben az időszakban pedig tartogassuk a családi együttlétekre.

Az érintés hiányának következményei:

• magatartás zavarok,
• immunrendszeri gyengeség,
• szociális beilleszkedési problémákat okozhat,
• végső esetben a szervezet leépüléséhez, halálhoz vezethet.

Mint láthatjuk alaptalanok az arra vonatkozó aggályok, hogy a gyerek el fog romlani, ha sokat dédelgetik. Sőt! A katonásan nevelt gyerekek frusztrálttá, agresszívvé válnak, és valószínűbb, hogy felnőttként szexuális zavar keletkezhet náluk. Sok összehasonlító vizsgálatban kimutatták, hogy a szeretetteljes, sok testi kontaktust alkalmazó gyermeknevelés összefügg a felnőttkori agresszió alacsony szintjével, a kapcsolatok emberségességével, a nők megbecsülésével, és hiánya ezek ellenkezőjével (Prescott, idézi Csányi, 1999).

Honnan tudhatjuk, hogy az érintés hiányának a következményeiben szenvedünk?

Figyeljük meg, hogy:

• Elegendő érintést biztosítunk gyermekünknek?
• Ő hogyan reagál az öleléseinkre? Szokta viszonozni, vagy inkább elhúzódik?
• Gyermekünk milyen gyakran kezdeményez testi érintést?
• Gyermekünk milyen módon kezdeményez testi kontaktust? – van aki állandóan verekszik, hogy megkapja a megfelelő érintési mennyiséget.
• Mi hogyan reagálunk mások testi közeledésére? Zavar minket, vagy jólesik?
• Párunkkal biztosítunk-e egymásnak elég testi érintést, és van-e erre igényünk?

Terápiák

Idegrendszeri sérüléseknél a megfelelően kiválasztott masszázs hatására a test képes a sérüléseket kijavítani.

Shantala masszázs

"Az érintés olyan fontos a csecsemő számára, mint az étel. Ha hordozzák, ringatják, simogatják, kézben tartják, masszírozzák: ez mind-mind táplálék a csecsemő számára. És talán fontosabb is, mint a vitaminok, ásványi sók és a proteinek." - mondta Frederick Leboyer francia szülész orvos, aki e masszázs nyugaton történő elterjesztéséért nagyon sokat tett.

A Shantalamasszázs eredetileg egy teljes testre kiterjedő masszázstípus, amelyet Indiában naponta alkalmaznak a kisbabák gondozása során.

A Shantala babamasszázzsal – amely egyszerűen elsajátítható – nemcsak a saját érzékszerveit aktiválja a szülő, hanem a kisbabáét is. Az egymásra hangolódott állapot pedig segít abban, hogy jobban megérezze a szülő, hogy gyermekének mire van igénye.

A Shantala babamasszázs hatására a babák rendszeresebben alszanak, erősödik az emésztőrendszerük és biztonságban érzik magukat. Segít abban, hogy saját érzéseiket könnyebben elfogadják.

A masszázs további hatásai:

• születés emlékeinek feldolgozása,
• szülő-gyermek kapcsolatot javítása,
• fejleszti a kapcsolatteremtő képességet,
• erősíti az immunrendszert,
• enyhíti az allergiás tüneteket,
• javítja az emésztést,
• erősíti a bőrt, rugalmassá teszi az izmokat,
• gyorsítja a koraszülöttek fejlődését,
• javítja a vérkeringést,
• elősegíti a nyugodt, mély alvást,
• a gyermek megtanulja, milyen az egészséges, tiszteletteljes érintés,
• mozgáskoordinációt is javítja, ami a tanulási problémák kielakulásának megelőzéséhez nagyon fontos.