Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

A vizet minden élet bölcsőjének tekintik a Földön. Gyógyító hatására már az ősidők óta felfigyeltek. Alkalmazta Hippokratész is, de fénykorát Sebastian Kneipp idején a XIX. század második felében érte el. Kneipp gyógyító eljárásain belül is a vízgyógyászat volt az a terület, amit a neve fémjelez. Kneipp katolikus lelkészi tevékenységét egészítette ki természetgyógyászati tevékenységgel.

Egyszerű vízgyógyászati eljárásával olyan rendszert alkotott, amely eredményeivel minden addigi kezelési módszert felül múlt. A beteg szervezetre, mint egész egységre tekintett, a szerveket külön soha nem kezelte. Célja, hogy a szervezet természetes öngyógyító erejét helyesen tudjuk használni. A vízgyógyászat fontos részét képezi az is, hogy a beteg megtanulja a helyes táplálkozás, mozgás szabályait.

Kneipp súlyos betegségben (tüdőbaj) szenvedett, amit a kor orvosai gyógyíthatatlannak tartottak. Többen is kezelték eredménytelenül azonban a szigorú és következetes hidegvíz kúra hatására az ifjú Kneipp kigyógyult súlyos betegségéből és a saját magán megszerzett tudást szenvedő embertársai javára kezdte el fordítani.

Híre gyorsan terjedt a világban, tevékenységét világszerte elismerték. Munkásságát többen támadták – főleg orvosok – de ezzel ő nem törődött: „ami küzdelembe nem kerül, az értéktelen” hangoztatta a nehéz időkben. Időtálló szavai a modern időkben is helytállóak. Aki hosszú idő alatt betegséget alakított ki magának, annak energiát kell fektetnie a gyógyulásába is. A betegnek felelősséget kell vállalnia testéért, lelkéért és tevékenyen részt kell vennie a gyógyulási folyamatában.

Foglaljuk most össze röviden a vízkúra alkalmazásának szabályait: 

• Minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig lehet csak használni.
• Minél melegebb a test, annál nagyobb hatást lehet kiváltani. A testet melegítsük fel a kezelés előtt: szabadban vagy a szobában mozogjon.
• A testet fel kell melegíteni a kúra előtt és utána is pl.: dörzsöléssel, masszázzsal, vagy a lábakat sétálással, a testet tornával.
• Közvetlen étkezés után ne fürödjünk, várjunk kb. 1,5 órát. 

A nyári melegben – amikor izzadunk – lehet fürdeni hideg vízben? – kérdezték többen. 

Kneipp felfogása szerint a természetes hideg víz a legtermészetesebb felmelegedést idézi elő. Izzadt test esetén javaslata: „a mellünket, homlokunkat nedvesítsük meg hideg vízzel, utána nyugodtan alkalmazhatjuk a vízprocedúrát.”

Kneipp maga kb. 500 alkalommal fürdött meg hideg vízben izzadás után, de soha nem érzett kellemetlen panaszt. 

Melegben megnő a keringési problémák veszélye. A karfürdőt kitűnő szívgyógymódnak tartotta Kneipp, bár a víz szívre gyakorolt hatását még konkrétan igazolni szükséges. 

Kivitelezése:

• A derékszögben behajlított és egymás mellé tett karokat hideg vízzel telt edénybe kell fektetni úgy, hogy a víz kb. a felkar közepéig érjen.
• Célszerű ülve végezni, mivel állva – az előre hajlástól – megszédülhet az ember.
• 30 másodpercig tartsuk a vízben a karokat.
• Utána gyorsan öltözzünk fel, majd álló, vagy járó helyzetben lóbáljuk karjainkat előre-hátra 1-2 percig. A lóbálás szabályos, lassú ütemű legyen, mert az így ható centrifugális erő fejti ki a karfürdő teljes hatását.
• Lehet naponta többször is végezni. 

A szívtáji nyomás, kellemetlen félelem érzés, szívdobogás, tenyér izzadása gyakran teljesen megszűnik, de a tünetei biztos csökkennek. 

Ebéd és vacsora előtt fürdetve a kart amellett, hogy felfrissít, még az étvágyat is növeli, megnyugtatja az idegrendszert. 

Szívgörcsnél, asztmánál és fulladási rohamnál azonban ne hideg hanem kb. 40 fokos meleg vizet használjunk a tünetek enyhítésére. 

A másik nyári probléma, amiről többen szoktak panaszkodni, az a nyári álmatlanság.

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás az egészség egyik alappillére. Ha nem tudjuk magunkat kialudni, akkor egy idő után dezorintáltak leszünk, romlik a koncentráció, a teljesítmény. 

Mit ajánl Kneipp az álmatlanságra? 

Az egészséges embernek általában 7-8 óra alvásra van szüksége, míg a betegeknek, idegileg gyengébbeknek akár 10 órára is. Azonban itt sincs merev szabály. Van aki azért tartja magát álmatlannak, mert nem bír 8 órát aludni egy nap. Ez nem kóros, az ő szervezet pusztán kevesebb alvást igényel. Abban sem egységes az álláspont, hogy az éjfél előtti alvást kétszer annyit ér vagy sem. Egyesek szerint mindegy mikor alszunk. Azonban abban egyet értés van, hogy 3-4 óra mély alvás szükséges, sőt akár elegendő is lehet a feltöltődésre. 

Kneipp szerint „teljes álmatlanság nincs, csakis rossz és gyenge alvásról beszélhetünk.” 

Mit tehetünk a jó alvásért?

• Idegesen ne feküdjünk le. Ha feszültek vagyunk végezzünk lefekvés előtt relaxációs gyakorlatot, vagy kineziológiai stresszoldó gyakorlatokat.
• Zavaró lehet, ha elalvás előtt teleesszük magunkat, viszont ne feküdjünk le üres hassal sem.
• Kerüljük az izgalmas olvasmányokat, a nemi kicsapongást, mivel megzavarhatja az alvást.
• Kerüljük az izgató szerek fogyasztását, mint alkohol, cigaretta, fekete tea, kakaó (sajnos főleg gyermekek kedvenc esti itala), kávé.
• A törzs és a fej legyen kicsit magasabban, mint a medence és a lábak.
• A hálószoba legyen tiszta és jó levegőjű. 

A vízkúra erősítő és nyugtató szerepet játszik a jó alvás kialakításában is, mivel levezeti a felesleges vért az agyból és így megnyugtatja azt. 

• Esténként 1-2 percig tartó hideg lábfürdőt vegyünk. Hideg lábúak először meleg, majd hideg lábfürdőt alkalmazzunk.
• A víz az alsó lábszár közepéig érjen és mozgassuk a vízben lábunkat (taposás).
• Visszeres lábra jó hatású, de erősen visszeres lábnál vagy visszérgyulladásra hajlamos egyénnél ne alkalmazzuk a lábfürdőt.
• Majd tegyünk fel hideg vizes lábszár borogatást és feküdjünk le. 

De vehetünk 10 másodpercig tartó hideg vizes ülőfürdőt és törülközés nélkül bújjunk be a felmelegített ágyba. Ülőfürdőnél kb. a köldökig érjen víz, amibe beleülünk.