Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Kineziológiai tanulmányaim kezdetén mindig lenyűgözött, hogy néhány egyszerű mozdulatsor, milyen hatékonyan képes „helyrebillenteni”. Saját magamon tapasztaltam a pozitív változásokat, majd később a Brain Gym gyakorlatait a tanítványaimmal is végeztetve, látványos fejlődést figyelhettem meg.

A Brain Gym (agytorna), egy tanulási képességfejlesztő rendszer, mely az Edu-K (Educational Kinesiology) részét képezi és Dr. Paul Dennison alkototta meg. Kombinálja a mozgást és a tanulást. Ezek már a születéstől kezdve kapcsolódnak egymáshoz, annyira hozzánk tartoznak, mint a lélegzetvétel.

A kisbabák mozgásuk és érzékszerveik segítségével ismerik meg a világot. Amennyiben a fejlődés során alapvető mozgások nem indulnak meg időben, vagy nem mennek végbe hibátlanul, a későbbiek során olvasás-, íráskészségbeli problémát, vagy figyelemzavart okoznak.

Miért fontos, és jó tanító a mozgás?

A nyelvhasználat előtt a szemmozgás, az érintés, a szemkontaktus, a nyílt önkifejezés eszközeivel élünk, szívből adjuk és kapjuk az energiát fizikai, mentális vagy érzelmi kötöttség nélkül. Az újszülött, szemeivel, füleivel, kezeivel, lábaival, újra és újra felfedezi a világot. Folyamatosan utánozza azt maga körül. Ezek a legkorábbi mozgások alapozzák meg később az olvasáshoz szükséges szemmozgás, a hallgatással járó fejmozgás valamint minden más fizikai tevékenység okozta öröm érzetét. Akkor azonban, ha bizonyos mozgásokat - valamilyen okból kifolyólag - blokkolunk, és így „éljük túl” a helyzetet, helytelenül azt tanuljuk meg, hogy az a bizonyos mozdulat nem biztonságos. Ennek megfelelően az életenergia áramlását is blokkoljuk magunkban. Az így kialakult blokkok oldásában hatékonyak a kineziológiai módszerek. A Brain Gym-mel pedig lehetőség van felfedezni érzékszerveink együttes használatának egyszerűbb és hatékonyabb módját. Hathatós segítséget nyújt abban is, hogy elengedjük stresszkeltő vagy kompenzációs célokat szolgáló szokásainkat. Mozgásterapeutaként az Alapozó Terápia mellett ma is alkalmazom, hiszen a Brain Gym célja: visszatérni azokhoz az ősi mozgásformákhoz, amik rejtett tanulási képességeinket hozzák elő.

Az Alapozó terápia pedig egy olyan komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszer fejlesztő terápia, melynek során újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer „beindítva” az agy fejlődésbeli lehetőségét. A terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el a gyerekeket.

A terápia elvi alapja Carl Henry Delacato módszere, mely szerint a mozgás fejlődése és az idegrendszer érése között szoros összefüggés van. Minden életszakaszban a mozgás és észlelés fejlődését a gyermek központi idegrendszerének egy-egy meghatározott területe irányítja. Ha kimarad a mozgásfejlődés valamelyik szakasza, vagy nem rögzül be eléggé, akkor az ehhez kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fognak megfelelően kifejlődni, differenciálódni, ami tanulási nehézséget, magatartászavart eredményezhet. Ezért kidolgozott egy alap mozgássort, amit az Alapozó Terápia kibővített, mert fontosnak és fejlesztendőnek tart minden olyan alapvető mozgásmintát, amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy. Ezek: fejemelések, fejfordítások, hason fekvő homorítás, úszás mozdulatai, kúszás, mászás, felülés, járás és annak változatai, gurulás, ugrás, szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai. Ezek a fejlődési sort (is) képző mozgásminták adják az Alapozó Terápia gerincét. Ezeket nevezzük nagymozgásoknak. Fejlesztési terület többek között a rugalmasság, melynek eszközét a trambulint, Delacatoék is igen eredményesen használták. A szem és látásgyakorlatoknál a „piros szemüveges olvasást” is Delacato leírása alapján kezdte alkalmazni a terápia.

A keresztmozgások végzése nagyon fontos terület.  Doman és Delacato figyeltek fel rá a 60-as években, hogy az agykárosodás visszafordítása mellett, ennek a technikának köszönhetően, az így szoktatott gyerekek olvasása és írása is javult. Sok esetben azonban hatástalan maradt. Pedig ez a mozgás az agy számára a legtökéletesebb egyensúlyozó gyakorlat. Az egyes mozdulatok ugyanis mindkét agyfélteke működését igénylik, miközben az izmokat az agyféltekékkel ellentétes oldalon mozgatjuk. Így eredményez kiegyensúlyozott és összehangolt agyműködést. Az emberi idegrendszer azonban nem ilyen egyszerű. A kineziológia rendelkezik azonban azzal az egyedülálló lehetőséggel, hogy az izomteszt útján tanulmányozza a mozgás és az agy működése közti összefüggést. Ez vezethetett egy új korrekciós eljárás, a Dennison-féle laterális behangolás kifejlesztéséhez, melynek segítségével a keresztmozgások immár mindenki számára hatásossá válhatnak.

Alapozó terapeutaként, kineziológusként, vagy csak egyszerű, hétköznapi emberként is vallom Paul Dennison szavait:

„A MOZGÁS A TANULÁS KAPUJA”

/Antal Zsuzsanna/