Egyensúlyért Oktatási és Stresszoldó Bt.

Általában sokat bajlódunk a tanulással. Egy kor fölött sokszor hallani ilyen kijelentéseket: „Öreg vagyok én már ehhez!” „Nem tanultam már ezer éve, pont most kezdjem el!”

A mai kor kihívásai azonban azt igénylik, hogy az ember folyamatosan képezze magát, mivel így lesz képes a munkaerő piacon talpon maradni. Kötelező továbbképzések vannak az egészségügyben, az oktatásban és sok más területen is.

Gyermekeinknek is egyre nagyobb tudás anyagot kell elsajátítani az iskolapadban, ami őket is jelentős feladat elé állítja.

Mit tehetünk tehát annak érdekében, hogy az sok sok információ, amit el kell sajátítanunk megmaradjon a fejünkben, illetve elő tudjuk hívni, amikor az szükséges számunkra?

Először is vizsgáljuk meg, hogy miben különbözik az alternatív és a hagyományos  képességfejlesztés között a különbség.

A hagyományos vizsgálatok során azt nézik a szakemberek, hogy mi a probléma a gyermekkel (felnőttel). Melyek azok a képességek, részképességek, amelyek nem működnek. Az alternatív szemlélet ezzel szemben azt mondja, hogy nem a problémákra kell koncentrálni, hanem nézzük meg, hogy mely képességek működnek az egyénben és ezek kihangsúlyozása mellett fordítsunk figyelmet a problémás területek fejlesztésére is.

Miért fontos ez? – kérdezhetik most többen. A válasz roppant egyszerű. Képzelje el, hogy Önt állandóan kritizálják azért mert nem tud mondjuk számítógépen dolgozni a munkahelyén. „Nem igaz, hogy nem vagy képes megtanulni! A fiam is jobban bánik a géppel, mint te!” Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások milyen érzést váltanának ki Önből? Valószínűnek tartom, hogy nem az öröm és a lelkesedés magvait ültetnék el Önben, amitől egyből kedvet kapna a tanuláshoz.

Most képzeljen egy gyermeket, aki állandóan azt hallja, hogy miben rossz. „A többiek ezt már régen értik, de TE még mindig nem! Valami baj van talán veled?” Majd elkezdik vizsgálni és rásütik, hogy dyslexiás, dysgraphiás vagy dyscalculiás, azaz problémái vannak az olvasással, írással vagy a számolással. A gyermek úgy érezheti, hogy ő egy csődtömeg, akivel csak probléma van. Mindez rontja a motivációját, elmegy a kedve az egész tanulástól és így gyakorlatilag egy öngerjesztő körbe kerül, ahonnan nehéz kimásznia. Egyik szakembertől (fejlesztőtől) a másikig viszik, hogy fejlődni tudjon.

Az alternatív képességfejlesztés során nem is beszélünk tanulási problémáról. Ezeket a problémákat kihívásként kezeljük, így a tanuló számára egy leküzdhető akadályt jelent, nem pedig egy probléma halmazt.

Ezért a környezetet is vizsgáljuk. Milyen az a közeg, amiben tanulok? Alkalmas arra, hogy tanuljak? Megvan a számomra megfelelő nyugalom? Megfelel az én tanulási stílusomnak? A szociális környezet (család) támogatólag áll hozzám vagy gátol?

Az optimális környezet kialakítása az első lépés az eredményes tanuláshoz.

Ezután meg kell állapítani a saját tanulási stílusomat. Milyen információkat vesz fel könnyebben az agyam?

Akkor működik jól ha inkább látom, amit meg kell tanulni. Ha olvasás közben megjelennek a képek, és amikor felidéz valamit, akkor beugrik az oldal száma, és hogy melyik részen van a megtanult anyag, akkor Ön valószínűleg vizuális típus.

Ha olvasás közben motyogva ismétli a szöveget és a tanultakat is úgy idézi fel, hogy kimondja (magában vagy hangosan) a felidézendő dolgot, akkor Ön valószínűleg inkább auditív típus.

Amennyiben könnyebb a tanulás úgy, ha mozog közben, járkál fel s alá, akkor Ön inkább kinesztetikus típushoz tartozik. Az ilyen emberre még jellemző, hogy inkább valamilyen érzelmi szituációhoz köti a tanultakat.

Természetesen tiszta típusok elég ritkán fordulnak elő, de van egy mód, amit mindenki jobban szeret. A pontos típus megállapítása pedig az Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó feladata. Ugyanis elménk bonyolult szerkezet és még az is befolyásolja működését, hogy milyen tevékenység közben vizsgáljuk. Ezért mondjuk azt, hogy dinamikus vizsgálatot és fejlesztést végzünk, mivel figyelembe vesszük azt a tevékenységet, amit fejleszteni szeretnénk. Lehet, hogy olvasás közben valaki vizuálisan dolgozza fel az információkat, míg a munkahelyén munkavégzés közben inkább auditív.

Megfigyeljük természetesen azt is, hogy agyféltekéink közül melyik az, amelyik a vezető szerepet tölti be, mivel ez is befolyásolja tanulásunkat.

Egy egyszerű gyakorlat annak megállapítására, hogy távolba nézéskor melyik szemünk vezeti a látást:

Formáljon egy kis háromszöget két tenyerével. Nézzen át a háromszögön és figyeljen meg egy távoli tárgyat. Majd csukja be jobb szemét és figyelje meg mi történik. Ezután csukja be bal szemét és a jobbal nézzen át a résen. Mit tapasztal? Ha jobb szemmel átnézve látta a tárgyat, akkor a jobb szeme és a bal agyféltekéje a vezető agyféltekéje távolba nézés során. Ha ballal látta a tárgyat, akkor a bal szeme és a jobb agyféltekéje a vezető.

Mi a különbség a kettő között?  A bal agyféltekés ember nézés közben inkább a részleteket veszi észre. Belépve egy szobába az tűnik fel neki, hogy ferde a terítő, poros a polc, a könyvek sem egyesen állnak… Míg egy jobb agyféltekés ember ezeket észre sem veszi. Őt az köti le, hogy milyen a szoba hangulata, milyen érzései vannak, amikor oda belép: kellemes, vagy kellemetlen.

Mindez a tanulásnál rendkívül fontos lehet, hiszen a két embernek két különböző módon kell tanulnia.

Amikor tehát ismerjük elménk működését tanulás közben, akkor tudjuk azt, hogy miként tanuljunk. Így könnyedén, szinte magától megragad benne minden, amit tanulni szeretnénk.

Kineziológiai felméréssel könynedén megállapítható, hogy az Ön vagy gyermeke agyi profilja miként épül fel, milyen módszerek a legkedvezőbbek a tanulás szempontjából.